Salvestrol ismertető

Salvestrol referenciák

A salvestrol egy olyan étrendi fitokémiai anyag, amely természetes módon megtalálható gyümölcsökben és zöldségekben. A név “salvestrol” a gyógyszerész Gerard A. Potter által lett kitalálva. A “Salvestrol®” márkanév alatt étrend-kiegészítőket és más termékeket forgalmaznak. Néhány salvestrol-alapú termék feketeribizli, áfonya, eper és mandarin héj kivonatot tartalmaz. Ezeket a termékeket az állítólagos rákellenes hatásuk miatt forgalmazzák. Azonban fontos megjegyezni, hogy jelleg nincs klinikai bizonyíték arra, hogy ezek a növényi eredetű vegyületek pozitív hatással lennének a rák kockázatának csökkentésére, ha kiegészítő formában veszik be, vagy részét képezik a rákos betegek orvosi kezelésének.

Tehát bár a salvestrolok érdekesek, további kutatásra van szükség ahhoz, hogy meghatározzuk, milyen hatással vannak a rákra.

Könyvelőzetes

A SZALVESZTROLOK

Legyen az étel az orvosságod, és az orvosság az ételed.
Hippokratész, Kr.e. 400

A szalvesztrolok „a táplálkozástudomány legjelentősebb áttörései a vitaminok felfedezése óta.”
Dan Burke, Ph.D.

Potter professzor a „szalvesztrolok” kifejezést alkotta a fitonutriensek eme új osztályára. A szalvesztrolok kifejezés a latin „salvia” (védeni) szóból ered, a zsálya nevéből, ami a középkorban gyógyításra használt növény volt.

Ahogy egyre több szalvesztrolt fedeztek fel, a megértésük is mélyült. Ezeknek a szalvesztroloknak a vizsgálatából azt jósolják, hogy a szalvesztrolok osztálya végül több mint ötven fitonutrienst fog tartalmazni. A küldetés folytatódik.

Mik a szalvesztrolok?

A szalvesztrolok a fitonutriensek új osztálya, amelyeknek inkább gyógyszerészeti, mintsem kémiai definíciójuk van. A metabolitok tevékenysége jellemzi őket, amik akkor jönnek létre, amikor a CYP1B1 enzim metabolizálja őket a rákos sejtekben. Egyszerűen szólva, a szalvesztrolok élelmiszer alapú vegyületek, amiket a CYP1B1 metabolizál, hogy létrehozzon olyan metabolitokat, amik rákellenes ágensek. Ezek a rákellenes ágensek elfojtják a tumor növekedését azzal, hogy megölik a rákos sejteket.

A szalvesztrolok továbbá részei a növény immunrendszerének. Fitoalexinek. Kinyerni őket kórokozó-specifikus módon lehet, a gombákba vagy kórokozókba behatolva, hogy gátoljuk a bejutott kórokozók tevékenységét.

A szalvesztrolokat nem lehet egyértelműen besorolni a fitonutriensek létező osztályainak egyikébe sem. A rezveratrol például egyszerre polifenol és fitoösztrogén. Az eddig felfedezett szalvesztrolok némelyike antioxidáns, némelyik polifenol, némelyik fitoösztrogén, mások nem esnek bele egyik kategóriába sem, míg megint mások egynél több kategóriába is besorolhatók.

Ha arra a tényre koncentrálunk, hogy néhány szalvesztrol beleesik ezen kategóriák valamelyikébe, elkerüljük a lényeget. Nem attól vannak rákellenes tulajdonságaik, mert antioxidánsok, polifenolok vagy fitoösztrogének. A rákellenes tevékenységüket a CYP1B1 általi metabolizmusukon keresztül fejtik ki, konkrétan a rákos sejten belüli, rákellenes ágenssé való metabolizmusukon keresztül. Ez a központi, meghatározó jellegzetessége a szalvesztroloknak....

...A szalvesztrol elmélettel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez egy élelmiszer alapú megmentő mechanizmus. Talán ez a legnagyszerűbb tulajdonságuk ezeknek a felfedezéseknek. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni az ételünk értékéről, és úgy tekinteni rá, mint egyszerű üzemanyag, vagy kellemes kikapcsolódás, miközben családunk és barátaink társaságát élvezzük. A szalvesztrol elmélet segít észben tartani az ételünk fontosságát és a minőségi étel fontosságát is. Az étel az, ami fenntartja az életünket, és ahogy azt a szalvesztrol elmélet oly elegánsan megmutatja, az étel segíthet fenntartani vagy visszanyerni a jó egészséget.

A CYP1B1 metabolizálja a szalvesztrolokat, amik az ételünkben találhatók (gyümölcsök, zöldségek és gyógynövények),hogy előidézzék a kóros sejtek pusztulását. Ebben a tekintetben a szalvesztrol elmélet nincs rászorulva arra, hogy találjunk valamilyen különleges bogyót, gyümölcsöt, zöldséget vagy gyökeret egy távoli vidéken.

Szalvesztrol fogyasztás a múltban

Ez a megmentő mechanizmus először az emlősökben fejlődött ki körülbelül 150 millió évvel ezelőtt, és az egész bolygón elterjedt. Szalvesztrolban gazdag élelmiszerek minden földrészen őshonosak. Nem kell azon aggódnunk, hogy csak a Himalája lábainál vagy az Amazonas őserdeiben vagy Haida Gwai mérsékelt égövi esőerdeiben termő bogyók tartalmazzák ennek a szalvesztrol megmentő mechanizmusnak a hozzávalóit. Megtaláljuk a szalvesztrolokat a kertünkben, függetlenül attól, hogy hol élünk.

Ahogy arról már beszéltünk, a probléma az, hogy a szalvesztrolok kikerültek a modern étrendből. Kutatások arra utalnak, hogy a viktoriánus korig az étrend nagyjából napi 12 mg szalvesztrolt tartalmazott. Ezzel szemben a modern étrend mindössze napi 2 mg szalvesztrolt biztosít.

A szalvesztrol pontrendszer

Annak érdekében, hogy ezt a kutatást gyakorlati útmutatásra fordítsák le a szükséges szalvesztrol-szint eléréséhez, a Nature’s Defence kutatói kidolgoztak egy pontrendszert és receptgyűjteményt.

Ahogy korábban említettük, egy rákellenes ágens legkívánatosabb tulajdonsága a szelektivitás, azazhogy olyan ágens legyen, ami a rákos sejteket veszi célba, míg az egészséges szövetet sértetlenül hagyja. Minél szelektívebb a rákellenes ágens, annál hatékonyabb és hasznosabb. Minden szalvesztrol eltérő szelektivitású. Ez azt jelenti, hogy minden szalvesztrolból különböző mennyiségre van szükség, milligrammban kifejezve, ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Például 1 mg az S55-ből az S40 2.300 mg-jával lenne egyenértékű.

Az étrendünk sosem egyetlen tápanyagot tartalmaz – tápanyagok sokaságát adja, beleértve a szalvesztrolokat. Ez természetesen nagyon hasznos. Hozzájuthatunk mind a szükséges tápanyagokhoz, köztük a szalvesztrolokhoz, mind hasznos kofaktorokhoz és más tápanyagokhoz, amik támogatják a jó egészséget.

Emiatt milligrammokban mérni a szalvesztrol tartalmat, ahogy a gyógyszereknél szokás, nem helyes. A különböző szalvesztrolok eltérő szelektivitásának és minden, az ételben esetlegesen előforduló szalvesztrolnak a figyelembe vételére kidolgoztak egy pontrendszert, hogy egységesítsék a teljes szalvesztrol szint mérését.

A pontrendszer a viktoriánus étrenddel bevitt mennyiséget tekinti az ajánlott minimális napi bevitelnek. A viktoriánus étrend 12 mg szalvesztrol tartalma 100 szalvesztrol pontot kapott, és ez a 100 szalvesztrol pont jelöli a minimumot, amit napi szinten el kellene érni a jó egészség fenntartásához. A 2 mg szalvesztrol, ami a modern étrendben jellemzően megtalálható, 17 szalvesztrol pontot jelent a legjobb esetben. A jó egészségben élő egyéneknek naponta 350 szalvesztrol pontnyit kellene fogyasztaniuk jó egészségük fenntartásához. Akik előrehaladott kórral küzdenek, azoknak sokkal magasabb szintű szalvesztrolra lenne szükségük. Farmakokinetikai kutatások azt mutatják, hogy elfogyasztásuk után a szalvesztrolok egységes utat követnek azzal, hogy viszonylag gyorsan elérik a legmagasabb koncentrációt a vérben, aztán fokozatosan csökken, majd megszűnik a koncentráció. Ezen felül a kutatás azt is megmutatta, hogy a metabolikus tevékenység eredményesebb és hosszantartóbb lesz, ha a szalvesztrolokat nagy mennyiségben, egyszerre fogyasztjuk (pl. egy étkezés során),mintha egész nap kisebb mennyiségeket fogyasztanánk.

A szalvesztrol pontok napi adagjának egész napon át történő bevitele megegyezik a történelmi, étkezéssel való, tehát a mindennapi étkezések és nassolások alatti szalvesztrol bevitellel, és segít kiegyensúlyozottabb szalvesztrol szintet fenntartani a vérben egész napon át. Ezzel a szervezetnek az éjszaka marad arra, hogy megszabaduljon azoktól a sejtektől, amiket napközben elpusztított.

A „szalvesztrolban leggazdagabb receptek”, amik több mint 8000 recept vizsgálatával készültek, körvonalazzák a szalvesztrol pontszámokat, amik az egyes receptek tipikus adagjával elérhetők. A receptkönyv nem-organikus gyümölcsök, zöldségek és gyógynövények használatát feltételezi, mivel ezek a leggyakoribbak. Egy adott recept szalvesztrol pontszáma megháromszorozódhat, ha a hozzávalók organikus forrásból származnak.

Részlet Brian A. Schaefer: A szalvesztrok című könyvéből

ÉTREND ÉS RÁK. AMIT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK MONDANAK.

„…a férfiak kb. 40 és a nők 35 százaléka lesz rákos élete során, és kicsit több mint a férfiak 25 és a nők 20 százaléka rákban hal meg.”

Kanadai Egészségügyminisztérium. Rák: Mi az Ön kockázata? (Cancer: What’s your risk?) http://www.hc-sc.gc.ca/english/feature/magazine/2001_04/cancer.htm.

„Jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy az étrenddel összefüggő tényezők felelnek az összes rák kb. 30%-áért a fejlett országokban.”

Kanadai Közegészségügyi Ügynökség. Beszámoló a rákellenőrzés fejlődéséről Kanadában. Rákmegelőzés. Étrend. (Progress Report on Cancer Control in Canada. Cancer Prevention. Diet.) http://www.phac-aspc.gc.ca/publicat/prccc-relccc/chap_3_e.htm

„A gyümölcs- és zöldségfogyasztás véd többféle rák ellen.”

Kanadai Közegészségügyi Ügynökség. Krónikus betegségek megelőzése és ellenőrzése központ. http://www.phac-aspc.gc.ca/ccdpc-cpcmc/cancer/index_e.html

„Rákok, melyek meggyőző vagy valószínűsíthető bizonyítékok alapján megelőzhetőek zöldség- és gyümölcsfogyasztással…: száj, torok, nyelőcső, gyomor, vastagbél, végbél, hasnyálmirigy, gége, tüdő, húgyhólyag”

Ontarioi Rákintézet. Sajtóközlemény

„Bizonyíték van arra, hogy a gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend csökkenti többféle rák kockázatát, különösen a gasztrointesztinális traktus (száj, garat, nyelőcső, gyomor, vastag- és végbél) rákjaiét.”

„Miért figyeljünk a zöldségekre és gyümölcsökre a rákmegelőzés során? A zöldségek és gyümölcsök sok okból hasznosak, de a legfőbb ok, amiért bennük gazdag étrendet ajánlunk, a rák kockázatához kötődik. Az Amerikai Rákkutató Intézet és a Nemzetközi Rákkutató Alap 1997-ben világszerte összegyűjtött kutatási adatokat. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy »öt vagy több adag különböző zöldség és gyümölcs fogyasztása önmagában legalább 20%-kal csökkentheti a rák előfordulását.«”

Albertai Ráktanács. Rákmegelőzés. Egyszerűen egészségesen mozgalom: A mozgalom céljai (Cancer Prevention. Simply Healthy Campaign: Campaign Rationale http://www.cancerboard.ab.ca/cancer/simply-healthy/campaign.html

TÉNYEK:

„Akár 2,7 millió életet meg lehetne menteni évente elegendő gyümölcs- és zöldségfogyasztással.

Az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel a globális halálozások 10 kiemelt kockázati tényezőjének egyike. Világszerte az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel okozza becslések szerint a gasztrointesztinális rákok 19%-át, az isémiás szívbetegségek 31%-át és az agyvérzések 11%-át.”

Egészségügyi Világszervezet. Az étrend, a fizikai aktivitás és az egészség globális stratégiája. Gyümölcs, zöldség és a nem fertőző betegségek megelőzése. (Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health. Fruit, Vegetables and NCD prevention. http://www.who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/fruit/en/

„A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) magasszintű vizsgálata a gyümölcs- és zöldségfogyasztásról és a rák kockázatáról arra a következtetésre jutott, hogy ha gyümölcsöket és zöldségeket eszünk, az csökkentheti a rák kockázatát, különösen a gasztrointesztinális traktus rákjaiét. Az IARC becslése szerint az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel miatti, megelőzhető rákok aránya 5-12% közé esik, és akár 20-30% is lehet a felső gasztrointesztinális rákoknál világszerte.

„A rák évente 7,1 millió halálért felelős (az összes 12,5%-áért világszerte).

Étkezési tényezők okozzák az összes rák körülbelül 30%-át a nyugati országokban és mintegy 20%-át a fejlődő országokban; az étrend a második leggyakoribb a megelőzhető okok közül a dohányzás után. Körülbelül 20 millió ember szenved rákban; ez a mutató várhatóan 30 millióra emelkedik 20 éven belül.

Az új esetek száma évente az előrejelzések szerint 10 millióról 15 millióra emelkedik 2020-ra.

Az összes rákeset több mint fele a fejlődő országokban fordul elő.